"Az ember nyissa meg a szívét a szépségnek, hagyja hogy az Isteni erő inspirálja őt a szívén keresztül."

/Váradi Tibor/

2011. április 7., csütörtök

" mese"


Előző bejegyzésemnél kaptam a megjegyzést, hogy „ milyen találékony” vagyok.
Egy történet következik.
Mint írtam a blogom elején, gépihímzéssel kezdtem a kreatívkodást.
Később jött az életembe egy foltvarró ismeretség, amit ki is használtam, megtanultam az „alapokat”.
Természetesen, aki ismer tudja, nem érem be ennyivel. Keresgéltem a neten,  a nekem tetsző munkákkal próbálkoztam .
Ezek után arra az elhatározásra jutottam, hogy keresek a környezetemben egy csoportot, mert  „ több szem, többet lát”   -  és a „jó pap is holtig tanul” alapon megkönnyítené a munkám, ha nem a saját fantáziámra hagyatkozva, hanem tapasztalt foltvarróktól elleshetnék fogásokat.
A gondolatot tett követte,  mivel vidéken élek  szempont volt a közelség, 30-40 km távolság .
Az interneten   Foltvarró CÉH csoportokat  találtam, elkezdtem az ismerkedést.
Az első próbálkozásom:
Kedves volt a hölgy közölte, a csoport megszünt, de Ő szívesen segít nekem, mivel társaságot kerestem , megköszöntem a kedvességét.
Második próbálkozásom:
A csoportvezető hölgy „látatlanban” , egy alaptanfolyam elvégzéséhez kötötte a csatlakozást, ezt is szépen megköszöntem.
Harmadik próbálkozás:
Elmentem egy kv-ra, gondolván a személyes kapcsolat közvetlenebb, mint telefonon érdeklődni.
Hatalmas tömeg, rengeteg árus, ha már itt vagyok beszereztem néhány olyan dolgot, amit legközelebb Pesten tudok megvenni. A kiállított munkákat nézegetve szóba elegyedtem egy hölggyel, mint kiderült Ő nem foltvarró, Ő a házban dolgozik, akik a helyet adták a találkozóhoz. Bemutatott az ottani csoportvezetőnek  és elmondta, hogy alkalmanként elmennék hozzájuk foglalkozásokra.
A hölgy  kifogásai: nagyon sokan vannak,  előfordul, hogy elmarad foglalkozás, különben is most éppen tanfolyam indul. Csak azt nem mondta ne menjek, de megértettem 
Ezek után kicsit leálltam, de úgy gondoltam adok még egy esélyt magamnak
HAPPY AND
Telefon a  Szigetcsép foltvarró körébe, elmondom szeretnék elmenni hozzájuk, van e rá lehetőség.
A válasz várnak szeretettel.  Elájulok, megyek, kedvesen fogadnak, befogadnak, az első alakalommal számítanak rám varrnivalóval.
Újra elájulok a csoportvezető kiszabva, 5 oldalas melléklettel kiosztja  az éppen aktuális munkát és segít, aki kéri.
Képzeljétek, még süti is volt a talin 
Szóval, amit írni akartam, nem az én ötletem volt ez a csirkés, tojásos fa Ági a csoportvezető hozta a rajzokat.
A  csattanó kicsit szomorú része, miért is kell nekem 30 km utazni, kis falumban is vannak varrni tudó lányok, asszonyok? :(

1 megjegyzés:

  1. " Mindíg úgy van jól, ahogy van ! " Ezt a mondást - életemben meghatározó szerepet játszó - nagyon bölcs MAMI-tól tanultam. Én kissé tovább gondoltam : amin tudsz - és akarsz - változtass, ha nem tudsz változtatni, akkor fogadd el, nyugodj bele és élj békében magaddal ! Puszi ! Ági

    VálaszTörlés